A szexualitás és a nemzés zsidó tradíciói.

A jó randevú titkai a Tízparancsolat alapján. Irta X. rabbi.

Függetlenség Park: Izraeli meleg férfiak élete.

Leszbikus rabbik: az els› generáció.

Miért nem szeretek bele senkibe? Hogyan teremtsük meg a szerelem és az emberhez méltó érzelmi élet feltételeit? Tizenkét lépéses program. Irta Y. rabbi.

Szex és bevásárlás. Egy helyes zsidólány vallomásai.

Mennyei szex. Szexualitás a zsidó tradícióban.

Kóser szex: a szenvedély receptje. Irta Z. rabbi.

Földalatti élet. Egy meleg zsidó emlékei a náci Berlinb›l.

Pénteken a rabbi nejlonruhát viselt. Zsidó leszbikus erotika.

A szex ojvéja. Zsidó n›k erotikus írásai.

Belekóstolni a tálba. Rabbinikus retorika a szexualitásról.

Kétszer áldott. Leszbikusnak és zsidónak lenni.

Helyes zsidólányok. Leszbikus antológia.

Érosz és a zsidók: a bibliai Izraelt›l a mai Amerikáig.

Mint kenyér a szédertálon: Zsidó leszbikusok és a tradíció átalakítása.

Isten fallosza és más problémák a férfiakkal és a monoteizmussl kapcsolatban.

H›sietlen viselkedés: A heteroszexualitás kezdetei és a zsidó férfi feltalálása.

Ezeket a könyveket a piac két követelmény alapján ítéli meg: vajon jól teljesítenek-e két mérce, a „zsidométer” és a „szexométer” alapján. A csiklandós sorozatból valóban nehéz lehet a választás. De vajon miért övezi újabban ilyen nagy érdekl›dés ezt a témát? Egyesek szerint ez a trend a Holocaust utáni zsidó élniakarást igazolja, mások szerint épp ellenkez›leg: ez is csak a zsidó identitás felhígulási folyamatának egyik állomása. Ismét mások szerint pusztán arról van szó, hogy a zsidó kultúra és irodalom sem vonhatja ki magát az évszázados tendencia alól, mely szerint a szexualitást egyre kend›zetlenebb, egyre explicitebb módon lehet és kell bemutatni.

Az erotikus könyvpiac megfigyel›i mindig is nagyra értékelték az etnikai, vallási és kisebbségi vonatkozásokat, mert ezek a beltenyészet és a fajköziség sajátos, semmivel sem pótolható zamatát adják a m_veknek. A szexuális tartalmú könyvekre fogékony olvasóközönség szinte megköveteli a mítoszokat. A mítoszok körében pedig garantált helye van egyrészt a zsidó n›k páratlanul izzó nemiségének, másrészt az ezzel szomszédos, de ugyanilyen el›jel_ narratívának : a sz›ke, germán típusú n›k által a zsidó férfiakra kifejtett, ellenállhatatlan hatásnak, amit szakzsargonban „sikszepíl”-nek hívnak.

A Buja Zsidók cím_ könyv, eredeti amerikai kiadását az internetes könyváruházak listáin a következ› cím alatt találjuk: Neurotica – Zsidó írók a szexr›l. Novellagy_jtemény, 1999, szerkesztette Melvin Jules Bukiet. Az on-line és off-line egyaránt megvásárolható könyv ára újonnan, kemény kötésben 26.95 dollár, használtan 1.97 dollár. Az egyik weboldal hirdetése külön is felszólít arra, hogy takarítsunk meg közel 25 dollárt a használt példány megvásárlásával. A tekintélyes internetes forrás ehhez – és a könyvlista valamennyi többi eleméhez – még az alábbiakat teszi hozzá:

 Klikkeljen erre az ikonra, ha többet akar tudni a könyvr›l és szerz›ir›l.

 Klikkeljen erre az ikonra, ha meg akarja írni saját véleményét.

 Klikkeljen erre az ikonra, ha meg akarja rendelni a könyvet.

Klikkeljünk hát az els› ikonra, és tudjunk meg egy kicsit többet a könyvr›l és szerz›ir›l. A New Yorkban él› M. J. Bukiet a Sarah Lawrence College posztgraduális karának szépírás tanára. Maga is több regény szerz›je, és rendszeresen publikál a neves liberális zsidó folyóiratban, a Tikkun-ban is. Ez az általa szerkesztett kötet összesen huszonhét különböz› író novelláiból és szemelvényeib›l áll, a szerz›k vezetékneveinek ábécé szerinti sorrendjében. Az alkotók mintegy egyharmada a huszadik századi angol-amerika zsidó irodalom világhír_ mestere, a többség neve azonban nálunk még teljesen ismeretlen.

Az eredeti amerikai kiadásban még ott áll a szerkeszt› el›szava, a magyar olvasónak azonban saját magának kell kitalálnia, hogy a bujaságon és a zsidóságon túlmen›en mi köti össze ezeket az írásokat. A kötet magyar kiadója ugyanis – nem tudni miért – kihagyta a bevezetést. Ehelyett a hátsó borítón olvasható vev›csalogató szöveg nemes egyszer_séggel szó szerint arról biztosítja a leend› vásárlót, hogy ez a könyv a baszás apoteózisa. Azokat, akik csupán zsidó kultúrájuk elmélyítése végett vették kezükbe a kötetet, a következ› mondat igyekszik megnyugtatni, miszerint a szerz›k egy kivételével mindannyian zsidók. Akik pedig még ebb›l sem értik a válogatás szempontjait, azokat végleg eligazítja címlap, amelyen – az Izrael Állam zászlaján szerepl› motívumokat továbbfejlesztve – kék háttér el›tt tucatnyi fehér sperma csapkodja farkincáját, és mindegyikük feje egy-egy helyes kis hatágú csillagot formáz.

De ne ragadjunk meg a borítónál, mert a könyv sokkal többet nyújt annál, mint azt a marketing csomagolás alapján hinni lehetne. Ez az egyszerre érzéki és éteri, mulatságos és tragikus dekameron változatos men_t kínál. Megjelenik itt a heteró és meleg ízlés, a házasságon belüli, házasság el›tti és házasságtör› szex, a kielégít› és frusztrált, a b_nös és ártatlan, a testi és plátói szerelem, továbbá az azonnal, a késleltetve, vagy a soha be nem teljesül› vágyódás. Miel›tt pedig az írások szerepl›i az örök dramaturgia szerint megérintenék egymás testét, még olyan témákat érintenek, mint a vallásközi kapcsolatok, a Holocaust, a zsidó anya és a pszichoterápia.

Nem zsidó témájú szoft pornó ez, hiszen az írások többsége magas irodalmi értéket képvisel. A gy_jtemény legjobb novelláiból irodalmi stílus, mély meglátások, él› és fejl›d› jellemek köszönnek az olvasóra. Mire elérkezünk a zaftos jelenetekhez – és ez a lényeg, nem? – érdektelenné válik a pornográfia és az erotika látszat-ellentéte. Van a kötetben ugyan egy pár novella, melyek az amerikai egyetemek kreatív írás szemináriumára készült, házi feladatnak t_nnek, de egészében véve nem ez a jellemz›, és aki megveszi a könyvet, az otthon ne a szexpolcra tegye, hanem az irodalmi m_vek közé.

Egyes novellák az értelem és a vágy ellentétét, a mentális orgazmust dolgozzák fel.

Woody Allen detektívregény-paródiájában átlagon felüli inteligenciájú, sápadt, szemüveges filosz kékharisnyák call-girl hálózata sznob férfiakra vadászik.

Rebecca Goldstein f›h›sn›je filozófiailag megalapozott módon csábítja el egy elit egyetem ünnepelt matematikus zsenijét.

Visszatér› motívum a zsidó-keresztény párbeszéd szexuális dimenziója.

Bernard Malamud elbeszélésében egy Rómában él› amerikai m_vész beleszeret egy mélyen katolikus olasz fest›n›be, aki enged az udvarlásnak, de csak testileg adja oda magát a férfinak. Végül a f›h›s csak úgy tudja a zavaros el›élet_ n›t lelkileg is meghódítani, ha a katolikus b_n- büntetés- és megváltás-szimbolika teljes fegyvertárát igénybe veszi. A novella záró mondata kettejük viszonyának szexuális beteljesülését a zsidó-keresztény kapcsolat torzképeként mutatja be: „Lassú, pumpáló mozdulatokkal keresztjéhez szögezte a vezekl›t.”

Gilbert Sorrentino gój f›h›se annyira beleszeret egy csodaszép zsidó lányba, hogy maga is zsidóvá akar válni.

Harold Brodkey zsidó h›se harminc érzékien megírt oldalon keresztül dédelgeti nemzsidó barátn›jét, míg emez végre jobb belátásra tér, elfelejti a szexszel kapcsolatos görcseit, és életében el›ször elélvez.

Michael Lowenthal elbeszélésében a frankfurti kiküldetésen lév› amerikai zsidó férfit egy meleg diszkóban egy német férfi elcsábítja, de a pásztorórát beárnyékolja a Holocaust emléke, a szégyen és a gy_lölet lehet›sége.

A könyvben kevés az olyan írás, amelynek értékét az etnikai zamat adja meg. Ilyen Singer varázslatos novellája, melyben egy férfi a stetl babonás környezetében magát démonnak kiadva szerez szeret›t magának.

A kötetb›l végül is nem tudjuk meg, hogy van-e zsidó szex és ha igen, az milyen. A szex talán Max Apple elbeszélésében a legzsidóbb: itt a f›h›s a saját körülmetélésének emlékét járja körül, amikor a szeret›je unszolására pszichoterápiás céllal önismereti zarándokútra lép. De a novella végén ismét csak nem az aktus a zsidó, hanem az, amire közben gondolnak.

Lehet hogy a zsidóság csak valamiféle sallang a zsidó szexen, valami olyasmi, mint egy régi pesti viccben a spanyol szex? Szedlacsek betér egy kuplerájba, mert az azt hirdeti magáról, hogy ott spanyolosan _zik a szexet. Nem sokkal kés›bb a férfi elégedetten távozik a csinos Carmen karjai közül, és csak a lépcs›házban jut eszébe, hogy a szolgáltatásban semmi spanyolosat sem fedezett fel. Visszafordul, bekopog Carmen szobájába, aki ajtót nyit és a homlokára a csap, mint aki észbekap hogy valami fontosat elfelejtett, majd így kiált fel: „Ja persze! Ollé!”

De tényleg, mit›l lesz zsidó a szex? A következ› zsidó vicc majd megmagyarázza. Ismeretlen férfi csönget be Kohnné ajtaján. Az asszony fia évekkel azel›tt vándorolt ki Amerikába, róla hozott hírt az idegen. Két híre van, egy jó és egy rossz, kérdi, melyikkel kezdje. Rövid sopánkodás után az asszony úgy dönt, hogy a rosszat akarja el›ször hallani. „Hát kedves Kohnné, a maga fia ott Amerikában homokos lett”. Ajjaj, fogja a fejét Kohnné, akkor most halljuk a jó hírt. És a férfi már mondja is: „Olyan helyes, behóved kis zsidó fiúval él együtt, hogy ha látná ›ket, repesne a szíve.”