Jelentõs gesztust tettek a neológia felé is: meghívták Schweitzer József és Fröhlich Róbert neológ rabbikat, továbbá – a budapesti zsidó városnézés keretében – ellátogattak a Dohány utcai zsinagógába. Elõadást tartott a tanácskozáson Schõner Alfréd, a Rabbiképzõ Zsidó Egyetem rektora és Kovács András szociológus, aki a közelmúltban nagy felmérésben vizsgálta a magyarországi zsidóság helyzetét.

A tanácskozáson egyebek között a közelgõ nagyünnepek során felmerülõ biztonsági kérdéseket vitatták meg. Másik napirendi pont a halachikus döntések összehangolása volt: mivel számos európai országban nincs kiépült ortodox intézményrendszer, idõnként gondot okoz a házasságok, a válások intézése, rabbinikus bíróságok összehívása. A tanácskozás résztvevõi ezt igyekeztek európai szinten koordinálni.

Dov Levy elmondta, hogy a budapesti helyszín kiválasztásában jelentõs szerepe volt Tova Pinto-nak, a Szochnut kelet-európai igazgatójának, aki szerette volna a – nemzetközi kapcsolatok iránt eddig nem nagyon fogékony – magyar ortodoxiát bevonni ebbe az áramkörbe.

Jehiel Wasserman rabbi, a Szochnut vallási fõosztályának vezetõje: „Azért választottuk a magyar fõvárost, mert Budapest a kelet-európai vallásos újjáéledés egyik szimbóluma. Persze nagy kérdés, hogy a nem vallásos fiatalokat miként tudja elérni az ortodoxia. Egyesek spirituális, mások pszichológiai és teológiai szempontokat vetettek fel, de Magyarországon továbbra is nagyon nehéz az ortodoxia helyzete, mert a közösség gyenge és a kóserság is nehezen megoldható.”

Ariel Messas párizsi rabbi tapasztalatai szerint a vallásos élet nehéznek tûnik egészen addig, míg a nem vallásos hátterû emberek meg nem értik a halacha lényegét és szépségét. A vallás azért fontos a zsidók életében, mert olyan, egyébként kiveszendõben lévõ alapértékeket hozhat vissza, mint a cedaka, a segítségnyújtás, a szeretet, a béke és a tisztelet. „Franciaország példáján okulva látok fantáziát a magyar ortodoxiában. Bár az ötvenes években alig voltak kóser éttermek és zsidó iskolák Párizsban, ma, a növekvõ antiszemitizmus ellenére is virágzik a közösség.”

Az ortodox hitközség díszvacsoráján Slomo Amar, Izrael állam szefárd fõrabbija tartott Tóra-magyarázatot. Mondandójában nem a különbözõ irányzatokat elválasztó, hanem az õket összekötõ vonások jelentõségét emelte ki, ami a mai – gyakran intranzigens ortodoxia világában – fontos üzenet. A résztvevõk többsége azért is tartja jelentõsnek ezt a találkozót, mert csak itt vitathatják meg a közös, európai problémákat. Sokak szerint Kelet- és Nyugat-Európa zsidó közösségei között nagy különbségek vannak, hiszen nyugaton fõként a vegyes házasságok és a közösségek nehéz anyagi helyzete jelent problémát, Kelet-Európában pedig a vallásos élet folytonossága. A résztvevõk mindenesetre úgy látják, hogy sokat profitáltak a tapasztalatcserébõl és a kötetlen beszélgetésekbõl.