Tiszteletre méltó, már-már lehetetlen vállalkozásnak t_nik a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Az askenázi kultúra ezer éve cím_ kiadvány, amely a zsidó kultúra elképeszt›en nagy területét kívánja bemutatni. A vaskos kötetben több tucat – a magyar olvasóközönség számára talán kevésbé ismert - szerz› részletes tanulmányát olvashatjuk. A zsidó élet minden aspektusát alaposan körüljáró írásokat külön-külön és összefügg›en is olvashatjuk. Noha a csodás kötet tartalmi megítélése inkább a téma szakért›ire hárul, a laikus olvasóknak mindenképpen új ismeretekkel és nagy gyönyör_séggel szolgálhat.

Hasonló összefoglaló m_vek egyébként szép számmal jelentek meg az elmúlt egy-két évben, itt Jacob Allerhand könyve mellett érdemes megemlítenünk az Osiris Kiadó két kiadványát. Az egyik Smoel Ettinger A zsidó nép története, a másik Günter Stemberger A zsidó irodalom története cím_ alkotása. Míg az el›bbi „csupán” a modern kori zsidósággal foglalkozik, pontosabban a 17. századtól napjainkig, addig utóbbi a bibliai id›kt›l kezdve kívánja felvázolni a zsidó irodalomtörténetet – ez, a téma és a könyv terjedelmének fényében valóban vázlatosnak ígérkezik.

Szintén az Osiris vállalta magára a Shlomo Spitzer és Komoróczy Géza nevével fémjelzett Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez cím_ kötetének megjelentetését. A m_ Kohn Sámuel azonos cím_ gy_jteményének átdolgozott, b›vített változata – bár az eredetinek is létezik reprint kiadása. Ez a könyv igazán csak a kutatók, és a témában meglehet›sen járatos olvasók érdekl›désére tarthat igényt, hiszen a szerz›k, szerkeszt›k számos eredeti héber szöveget is közölnek.

Igaz, régebbi kiadásról van szó, ám a visszhang hiánya megköveteli, hogy szót ejtsünk Jiri Langer Kilenc kapu. A haszidok titka cím_ m_vér›l, ami ugyancsak a Kalligramnál látott napvilágot. A cím kissé gyanúsan hangzik, ha figyelembe vesszük az álmisztikus-ezoterikus fércm_vek burjánzását, de a szerz› személye és munkássága nagy szellemi izgalmakat rejt. Nevével el›ször egy Scholemmel készült interjúban találkoztam, aki a következ›ket mondta róla: a Belzer Rebbe haszidja, aki kés›bb a freudizmusra tért át, írt egy könyvet az analízisr›l és a kabbaláról, A kabbala erotikája címmel.

Misztika, kabbala. Azt hiszem ezekr›l a szavakról mindenkinek a zsidó misztika legavatottabb szakért›je Gershom Sholem jut az eszébe, akinek életm_véb›l eddig mindössze egy kétkötetes válogatás állt az olvasók rendelkezésére. Újabban lefordított A kabbala szimbolikája cím_ kötetét még nem tartottam a kezemben, csak az interneten böngészve akadtam rá. Magyar nyelv_ publikálása a Hermit Könyvkiadónak köszönhet›, amely korábban már megjelentette az arab misztika egyik forrásm_vét A madarak társalgását Ferid ed din Attártól, amit mellékesen Borges is rendkívül gyakran citált.

Egy minden olvasói igényt kielégít›, kritikai Freud életm_sorozat a mai napig várat magára. A századforduló óta számtalan kiadónál, számtalan fordításban, teljesen rendszertelenül jelentek meg írásai. Addig, amíg ez a sorozat nem válik valóra, érdemes forgatnunk a szemelvényeket és teljes m_veket is közl› Válogatás az életm_b›l cím_ kötetet az Európa Kiadó jóvoltából. Ám ha már Freudnál tartunk, akkor nem hallgathatunk Jan Assman Mózes, az egyiptomi cím_ könyvér›l sem, ami egy kissé megkésett párbeszéd a mesterrel, annak Mózes-tanulmányával kapcsolatban.

Georges Perec a lengyel-zsidó származású francia író és költ› alkotásai már a hatvanas évek óta jelen vannak a magyar könyvpiacon, Ellis Island cím_ karcsú kötetét, kísér›tanulmánnyal ellátva a Múlt és Jöv› kiadó adta ki.

Végül két bestseller szagú könyvre kell még itt felhívni a figyelmet, az egyik az amerikai zsidó irodalom nagy öregjének, Philip Rothnak A haldokló állat cím_ regénye (végre nem ponyvákhoz ill› borítóval) az Európa Kiadó, a másik pedig, a Magyarországon különösen sikeres Chaim Potok Kezdetben cím_ alkotása az Ulpius Ház gondozásában.