„Több mint ötszáz síremléket szabadítottak ki”

Tisztelt Szerkesztőség!

Fontosnak tartom közölni Önökkel, hogy Topolyán (Jugoszlávia) három évvel ezelőtt Kocsis Antal úr kezdeményezésére és irányításával néhány helybeli polgár hozzáfogott a topolyai zsidótemető rendezéséhez. Ide utoljára 1965-ben temettek és azóta senki sem viseli gondját. A több száz sírt sűrű növényzet nőtte be, emiatt megközelíthetetlenek voltak egészen a közelmúltig. A kezdeményezés meglehetősen jó visszhangra talált, ennek eredményeként egyre többen kapcsolódtak be az önkéntes munkába, számuk meghaladja az ötvenet.

Vannak közöttük nyugdíjasok (Kocsis úr is az), földművesek, egyetemisták, középiskolai tanulók. Kinek mikor engedi az ideje, de legalább hetente egyszer – még a nyári hőségben, s ha az időjárás lehetővé teszi, még télen is – kijárnak dolgozni. Ehhez támogatást senkitől nem kapnak.

Első alkalommal szörnyű látvány fogadta őket. Az elmúlt évtizedekben sok sírt megrongált az idő, de még inkább az ismeretlen tettesek, akik sok síremléket ledöntöttek vagy elvittek. Ez utóbbira, sajnos, most is van példa, minthogy a síremlékek munkájuk nyomán könnyen megközelíthetők. Hogy valamelyest elejét vegyék a fosztogatásnak, a csoport tagjai önként éjjeli őrjáratot szerveznek.

Az eltelt időszakban végzett munka során eddig több mint ötszáz síremléket szabadítottak ki a sűrű növényzet fogságából. Kocsis úr valamennyiről leltárt készített, feljegyezte a sírok állapotát, méreteit, a sírfeliratokat stb. Eddig közel 1100 elhunyt neve került a munkanaplójába, aminek rendezését mostanában fejezte be. Azt tervezi ugyanis, ha támogatót talál rá, megjelenteti ezeket a feljegyzéseket, amelyek rendkívül sok adatot tartalmaznak. Kocsis úr ugyanis az elhunytak kiléte után is végez folyamatos kutatásokat.

A kilátások szerint jó ideig eltart még a munka, hiszen a temetőnek talán csak a felét „tárták” fel. Sok még a megközelíthetetlen sírhely és emlék. A helyi önkormányzat is felfigyelt a polgároknak erre a kezdeményezésére és némi segítséget ígért. Különösen fontos lenne a halottasház megmentése és felújítása, valamint a temetőkert újbóli bekerítése.

A helyi sajtó, valamint az egyetlen napilap, a Magyar Szó időnként hírt ad a polgároknak erről a megmozdulásáról, ami mindenképpen dicséretes.

Szabó József

Topolya

 

Navigációs panel

2003. októberi számunk tartalma
Korábbi számaink tartalma
E-mail