|
- Önt egy éve választották a Mazsihisz elnökének. A fő gondok változatlanok: elöregedett tagság; korszerűtlen, szüntelenül a holocaust traumájára apelláló politikai kommunikáció; a választott tisztségviselők számára átláthatatlan gazdasági működés; a diktatúra örökségét hordozó és ezért sokak által bírált intézményrendszer. Mennyire sikerült ezeken változtatni?
- Az egy évvel ezelőtti Mazsihisz elnökválasztást - úgy vélem - azzal az ígérettel nyertem meg, hogy egy éven belül a tagság elé terjesztek egy új alapszabályt, ami ezekre a gondokra legalább is körvonalazza a válasz lehetőségét. Az új alapszabály természetesen csak a lehetőségét teremti meg sok változásnak, de a kérdésében felsorolt állításokat csak az udvariasság okán nem utasítom vissza. Az új, demokratikus alapszabály tervezetének egyik lényeges pontja éppen az, hogy a választott tisztségviselők fokozottabban tudják ellenőrizni az adminisztrációt és nagyobb döntési jogosítványokkal rendelkezzenek. Fontosnak tartom, hogy az egész alapszabály tervezete úgy került a közgyűlés elé, hogy azt a vezetőség már szó szerint - sorról-sorra - megszavazta. Az új alapszabály tervezete így nem az elnök, hanem a közösség javaslata volt.
- Egy évvel korábbi interjújában ezt mondta: "A Mazsihisz évek óta próbál nyitni a nem hitközségekbe tömörült zsidók irányába, próbál utat találni a zsidó értelmiség felé. Próbálkozásaink azonban nem voltak átütőek. Végig kell gondolnunk sikertelenségünk okait." Mi történt e téren?
- Az alapszabály készítés nagyon sok időnket és energiánkat fölemésztette.
Így egy év alatt csak részeredményeket érhettünk el. Engedje meg, hogy egy példát mondjak: a horvátországi zsidó közösség minden évben több száz fős rendezvényt tart egy adriai szigeten, amelyen minden évben egy-egy ország zsidósága a vendég. Idén a Mazsihiszt hívták meg. Új felfogásunk szellemében - megkerestünk számos - azt hiszem tizenhat - zsidó szervezetet, amelyek nagy örömmel fogadták a meghívást. Másik példa az új alapszabály tervezete, ami arról rendelkezik, hogy a többi zsidó szervezet - a Mazsihisszel történő megállapodást követően - tanácskozási joggal részt vehet a közgyűléseinken.
- Régi probléma, hogy hiányzik egy olyan egyezető fórum, ahol a zsidó szervezetek megvitathatják a mindannyiukat érintő gondokat. Az alapszabály tesz említést erről az egyeztető fórumról?
- Az alapszabály fogalmazásakor két koncepció között kellett választanunk. Az egyik szerint a Mazsihisz ernyőszervezetként működik, amely alá befér az összes többi - kulturális, vallási vagy más alapon álló - zsidó szervezet. A másik szerint a Mazsihisz továbbra is vallási alapon szerveződik, s e szervezetnek kizárólag hitközségek lehetnek a tagjai. A vezetőségben komoly viták voltak e kérdésben is, míg végül a második felfogás kerekedett felül.
- Jelenleg a Mazsihisz - a szokásjog alapján - egyedül képviseli a zsidóságot a magyar közéletben, legalábbis a kormányzattal folytatott kapcsolatok terén. Konkrét előrelépés tehát valamilyen egyeztető fórum létrehozására még nem történt.
- Egy négyéves periódus első évében nyilván nem lehet minden ügyet megoldani. Legfontosabbnak azt tartom, hogy az alapszabály elkészült, s ez támogatja az együttgondolkodást.
A Szim Salom reformzsidó közösség vallásos alapon áll, miért nem lehet akkor tagja a Mazsihisznek?
- A jelenleg érvényben lévő alapszabály a taghitközségekkel szemben bizonyos kritériumokat támaszt, egyebek, közt azt, hogy a Sulhán Aruch alapján kell állniuk. Mivel ez vallási kérdés, ebben a rabbik döntenek és ők írásban is megerősítették, hogy a Szim Salom nem, a Sulhán Aruch alapján működik. Úgy gondolom, hogy nekem, mint világi vezetőnek, kötelességem rabbijaink vallási állásfoglalását elfogadnom.
- A taghitközségek esetében bizonyosan mindenki a Sulhán Áruch alapján áll?
- Az egyes személyek magatartása magánügy. A Mazsihisznek hitközségek a tagjai, ezért az a fontos, hogy maga a szervezet felfogásában a Sulhán, Aruch-hoz kötődik-e. Erről is volt vita az új alapszabály előkészítése során, de végső döntés szerint benne hagytuk a tervezetben.
Egy évvel ezelőtti interjújában ezt is mondta: "Át szeretném az Alapszabályban strukturálni a társadalmi vezetés és az adminisztráció közötti felelősség·és hatásköröket, s szeretnék kialakítani egy adminisztrációtól független, belső ellenőrzési rendszert." E téren mi történt?
- Az átstrukturálás az alapszabályban jól nyomon követhetően megvalósult. Nagyon sok hatáskör átkerült az adminisztrációtól a társadalmi vezetéshez. Másodsorban, a pénzügyekben a döntési jogköröket megosztottuk: bizonyos összeghatár alatt az ügyvezető igazgató dönt, e fölött elnöki ellenjegyzés szükséges, még magasabb összeg esetén a vezetőség, utána pedig a közgyűlés, ha,
taroz.
Mi a helyzet az adminisztrációtól független belső ellenőrzéssel? Ennek vezetője jelenleg az adminisztráció első embere is.
- Az átláthatóság szempontjából az lesz a garancia, ha ez a két feladatkör elválik. Abban gondolkozunk, hogy a belső ellenőrzés - melynek munkatársai alkalmazottak - ne az adminisztrációval, hanem a választott társadalmi testületekkel (így a számvizsgáló bizottsággal is) álljon szorosabb munkakapcsolatban.
- A klasszikus demokrácia szabályai szerint, választott elnök és alkalmazott ügyvezető igazgató működik együtt. A Mazsihiszben viszont az ügyvezető igazgatót is választják, így az adminisztráció fölötti hatalma azzal párosul, hogy a választott vezetők nem tudják őt elmozdítani.
- Az ügyvezetőt továbbra is a közgyűlés választja, de a választást követően a vezetőségnek kell szerződést kötnie vele: a munkáltatói jogokat tehát nem a közgyűlés, hanem az elnök fogja gyakorolni. Ha nem tudnak a szerződéses feltételekben megállapodni, akkor új választásra lesz szükség.
. - Így a társadalmi vezetés nem tudja az ügyvezetőt elküldeni.
- De el tudja küldeni. Ez egyszerű munkajogi kérdés. A négy éves határozott időtartamú munkaszerződés is felbontható, ha bármely fél a munkaszerződésben vállaltaktól jelentősen el,
tér.
- A korábbi elnökök több ízben hangot adtak annak, hogy nem látnak bele a pénzügyekbe, az ezzel kapcsolatos döntéshozatalba. Mi erről az ön tapasztalata?
- Ha erről csak panaszkodtak, az hiba, tenni kellett volna ellene. Az új alapszabály - mint már említettem - a pénzügyi döntéshozatalt szabályozza, így a vezetőség és a közgyűlés jóval inkább belelát majd a pénzügyekbe. Úgy vélem, az elnök feladata az, hogy megfelelően működő rendszert alakítson ki és teremtse meg annak garanciáit.
. - És mi a jelenlegi helyzet? Hozzá fér ön a gazdasági döntésekkel kapcsolatos információkhoz?
, - Úgy érzem, kezdem átlátni a rendszer logikáját - vagy esetenkénti logikátlanságát. Az elnök feladatának én pontosan a megfelelő logika kialakítását tartom, hogy azután operatív kérdésekbe már ne kelljen beavatkozni - csak ellenőrizni. Például: a 2003. évről szóló zárszámadás természetesen eltér a közgyűlés által elfogadott eredeti költségvetéstől, ennek azonban egy bizonyos határon belül kell maradnia. Egyes tételeknél azonban nem ez a helyzet. A probléma gyökere ott van, hogy év közben, mikor az eltérések már láthatóak, nem kapunk erről információt. Ha a megfelelő logikát kiépítjük, onnan kezdve már kontroll alatt van az egész rendszer.
. - És ha ön ilyen eltérést tapasztal, akkor pontosan, tételesen ellenőrizni tudja, hogy az eltérés miből adódik?
- Igen, ismereteim szerint minden tétel könyvelt és a könyveink nyitottak, efelől mindenkit megnyugtathatok.
Térjünk át egy másik témára. A Mazsihisz kommunikációja a nem zsidó világ felé gyakran korszerűtlen: nagyon sokat hivatkoznak a holokausztra, és egyáltalán nem reflektálnak a tényre, hogy azóta eltelt hatvan év.
, - Úgy érzem, ezen a téren valamelyest javult a helyzet: a kommunikációnk kevésbé ad hoc és kevésbé hisztérikus. Jó példának tartom, ahogy a Kőszeg városában tavaly megrendezett - nyilasokat dicsőítő - kiállításra reagáltunk: először indulatosan felszólaltunk utána azonban tudatosan visszahúzódtunk, nem nyilatkoztunk, történészekre bíztuk a bírálatot, és az ő hozzászólásaik segítségével ellehetetlenítettük a kiállítást. A másik jó példa szerintem a Passió című film: tudatosan úgy döntöttünk, hogy nem nyilatkozunk, ezt rábízzuk a művészettörténészekre, filmesztétákra. Visszatekintve úgy gondolom, jó döntés volt, hiszen Magyarországon nem alakult ki a film körül olyan hisztéria, mint más országokban. Ez azonban kétségtelenül csak két egyedi eset: a tudatos PR munka terén még nem tettünk érdemi lépéseket.
Az új alapszabály említ valamit ezzel kapcsolatban? Korábban volt szóvivője a hitközségnek.
- Ezt nem az alapszabályban, hanem a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. Lényeges azonban az a változás a korábbiakhoz képest, miszerint az SZMSZ megalkotása - az alapszabály szerint - a társadalmi vezetés felelőssége és nem az adminisztrációé. A régi SZMSZ mára elavult.
Az antiszemitizmus új formái jelennek meg a nyilvánosságban. Konzultáltak-e már nyugat európai zsidó vezetőkkel, szakemberekkel, akiknek e kérdésben jóval több tapasztalatuk van?
- Részt veszünk több nemzetközi zsidó szervezet munkájában, s olyan tanácskozáson is, amelyek épp e témáról szólnak. Az itt hallottakat próbáljuk felhasználni a saját munkánkban, ám minden ország antiszemitizmusának megvannak a maga - mondjuk úgy - nemzeti sajátosságai. A franciaországi iszlám antiszemitizmusa nyilván nehezen vethető egybe a magyarországi antiszemita tradíciókkal.
Mit tart egyéves elnöki munkája legnagyobb eredményének és legnagyobb kudarcának?
- Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a közgyűlés felé tavaly tett ígéretemet megtartottam, és májusban képletesen - letettem az új alapszabály tervezetét a közösség asztalára. Ami a kérdés másik felét illeti: a PR munka terén nem tudtunk előre lépni, és a többi zsidó szervezet felé történő nyitás sokkal lassabban zajlik, mint ahogy azt szerettem volna.
|
