Megteremtodnek
a hitélet biztos anyagi alapjai?
Szerzodést köt a Hitközség a kormánnyal
A valásgyakorlás, sot a magyarországi hitközségek teljes köru muködésének jövojét meghatározó ügyrol tárgyalt 1997. július 24-én a Budapesti Zsidó Hitközség, július 27-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselotestületi ülése. Igent mondtak a Mazsihisz és a kormány között készülo (lapunk megjelenésekor már valószínuleg alá is írt) szerzodésre, amely elfogadja, hogy az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 1991. XXXII. törvény helyébe új lép: az állam további ingatlanokat nem ad vissza, ellenben azok után jelentos nagyságú „ örök” járadékot fizet!
A Bzsh elnöksége optimistább a képviselo testületnél
A tanácskozás kezdetén három, végrendelet útján szerzett ingatlan helyzetérol tájékoztatta a jelenlevoket Zoltai Gusztáv ügyvezeto igazgató. Két darab másfélszobás lakás felerészének tulajdonjogát akarják a társörökösöknek eladni, egy 15 833 000 forint értéku házat pedig egy hasonló értéku II. kerületben fekvo telekre kérte. Utóbbiban a XV. kerületi önkormányzat szociális otthont tart fenn.
A közgyulés a tranzakciókhoz hozzájárult.
A fotéma eloadója dr. Korn József, a Bzsh elnöke bevezetojében felhívta a figyelmet, hogy nagy fontosságú ügyrol lesz szó, arról, hogy az elkövetkezo 50–100 évben mekkora összeg áll majd a hitközség rendelkezésére.
A kormány az egyházak és a hitközség vallási támogatásának törvényi szabályozására készül, aminek elonye, hogy a jövoben évenként nem kell „ késhegyre meno csatározást folytatni, vetélkedni az állami dotáció elosztásáról” , s ami még fontosabb: az új törvény nem tesz majd különbséget az állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi oktatási intézmények támogatásában, ami durván számítva 10 százalékkal növeli az iskoláinknak jutó pénzt. A várhatóan szeptemberben parlament elé kerülo törvény szerint 1998-tól kezdve a társadalmi szervezetek számára juttatható 1 százalék mellett további 1 százalékot lehet a jövedelemadóból egyházi célokra felajánlani. A hitközségi vezetok ebbol 40 millió forintra számítanak.
A Bzsh elnöke arra emlékeztetett, hogy azok adójából is elkülönítik az új 1 százalékot, akik nem nevezik meg az egyházat.
Ebbol az alapból az egyházak létszámuk arányában részesülnek, tehát, akik nem nevezik meg a hitközséget, adójuk ennek az 1 százaléknak csak tredékét juttatják zsidó célra, mivel a négy történelmi egyház közül a miénk a lekisebb! A kormány a hitéletnek nyújtott támogatást megszünteti, ennek helyébe a fent említett 1% kerül. Arra azonban ígéretet tett, hogy ha ez a bevétel 1998-ban nem éri el a 93 millió forintot, kiegészíti azt, és ez a kiegészítés további 3 évig (reál értéken) megmarad.
E témához hozzászólt a többiek között dr. Pollák Jeno, aki azt bizonygatta, hogy a plusz 1 százalék adó a duplája annak az összegnek, amit az állam az egyházaknak ad, noha 1998-ban még egyetlen fillér sem származik belole. Kiemelte a törvénytervezetbol, amirol Korn József nem beszélt, hogy abban – az oktatási intézményekrol szóló fejezetben – az 1996–97-es tanév létszámát rögzítik, tehát ha többen tanulnak majd a Pedagógiumban vagy a Rabbiképzoben, akkor sem kapják meg a nekik járó fejkvótát. Dr. Olti Ferenc eloször azt fejtegette, milyen módszerekkel lehet a zsidókat meggyozni: hogy adójuk 1 százalékát juttassák a hitközségnek. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy az adományozók adatait „ nemtelen célokra is fel lehet használni” . Tehát ne az APEH, hanem az államtól és politikától független szerv – erre vannak nemzetközi példák – kapjon az adatok feldolgozására és tárolására megbízást. Felajánlotta segítségét az információtárolás titkosításának kidolgozásához.
Utolsó napirendi pontként került sor a legbonyolultabb és legfontosabb témára. Az közismert, hogy az 1991. XXXII. törvény szerint az egyházak visszakapják azokat az államosított ingatlanaikat, amelyeket eredeti funkciójuk szerint tudnak muködtetni. Ez a megszorítás különösen a zsidó hitközség számára hátrányos, hiszen híveinek száma az ismert okok miatt töredékére zsugorodott, így e feltételnek a legtöbb esetben nem tud eleget tenni. Közben a kormány is felismerte, hogy vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni, mert az ingatlanok felszabadítása (például a református egyháznak visszaadott leánygimnázium helyébe egy új Móricz Zsigmond gimnázium építése vagy az Anna Frank Iskolára adott másfél milliárd) elviselhetetlen terheket ró rá. Ezért beszünteti az ingatlanok visszaadását, s helyette az összes, még állami vagy önkormányzati tulajdonban levoért járadékot fizet. Az egykori zsidó ingatlanok értékét közel 10 milliárdra becsülik, s annak járadékaként négy éven át négy és fél százalékot (430–430 millió), majd öt százalékot ad a költségvetés. Az inflációtól óv majd, hogy a járadék alapjául szolgáló összeget egy valutakosár segítségével állapítják meg. Korn elnök közölte, hogy a hitközségi delegáció a kormánnyal való tárgyaláson hiteles értékelés alapján magasabbnak mondta az ingatlanok értékét és ezért évi 780 millió forint járadékot kért. Bejelentette azt is, hogy nyolc ingatlant változatlanul természetben kérnek vissza, közte azt a zöldövezeti épületcsoportot, amelyet jelenleg a kanadai követség bérel havi 50 000 dollárért.
A hozzászólók közül Heisler András megkérdezte, hogy mi volt a 10 milliárdos értékbecslés alapja, s az kinek a számítása, továbbá kifejezte aggodalmát: vajon a szerzodés megkötésekor is állja-e a kormány ezt az összetet? Pollák Jeno ügyvéd, a szerzodés különös jogi jellegét firtatta, hiszen az állam a saját tulajdonában levo ingatlanok után vállalja a járadékfizetést, s ennek törvényessége késobb vitathatóvá teheto. Hasonló kételyének adott hangot Beer Iván, aki azt is hangoztatta, hogy más zsidó közösségeket, újságokat is megillet a járadék. Ez utóbbi véleményhez csatlakozott dr. Engländer Tibor, mondván, hogy nem kizárólag a Hitközséghez kötodik a zsidóság szervezodése. Majd így folytatta: „ A cionista szövetséget is anyagi veszteség érte, mert például az o anyagi alapjából élelmezték a gettót és a védett házakat. Errol eddig nem szóltunk, mert jóhiszemuek vagyunk ebben az ügyben, másrészt nem akartuk vitákkal terhelni a Hitközség nevében tárgyalókat. Most, hogy eljutottunk eddig a pontig, bejelentjük majd igényünket...”
Zoltai Gusztáv a fentiekre azt válaszolta, hogy a Hitközségen kívüliek csak Magyarországi Zsidó Örökségi Közalapítványtól kérhetnek támogatást, de azt megígérte, hogy a Budapesti Ortodox Hitközség a járadék 10 százalékát megkapja.
V. E.
