Orségváltás a berlini zsidóság élén
A II. világháború után elso ízben fordult elo, hogy a berlini zsidó közösség parlamentje háború után született igazgatót választott a 46 éves Andreas Nechama személyében. A 76 éves, most visszavonuló Jerzy Kanal utódjától a legnagyobb németországi zsidó közösség megújhodását várják az érdekeltek. A visszavonuló igazgató ingatlanüzletekkel foglalkozott, amely komoly vagyont és sokak szerint kétes hírnevet eredményezett számára. Andreas Nechama a közösség európai híru kántorának fia, történész, a városban muködo “A terror földrajza” elnevezésu alapítvány vezetoje, amely a Gestapo rémtetteirol szóló állandó kiállítást tartja fent. Tíz évvel ezelott Nechama kezdeményezésére indultak be a városban az azóta évenként ismétlodo “Zsidó kulturális napok”. Komolyabb hírnevet akkor szerzett magának, mikor “A zsidó élet mintái” címmel rendezett országos figyelmet kelto kiállítást közössége történetérol.
Legfontosabb feladatának az új igazgató a bevándorolt ex-szovjet zsidóság integrációjának elomozdítását tekinti. A nagytekintélyu Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott legutóbbi nyilatkozatában arról beszélt, milyen fontos az újonnan érkezetteket a közösségi munkába bevonni, mert véleményük, szükségleteik csak így ismerhetok meg. Az új választásokat megelozo kampány során többször is elhangzott a vád az elozo vezetéssel szemben: nem tett semmit annak érdekében, hogy az orosz zsidókat bevonja a közösségbe. Ez a réteg ma már a város zsidóságának több mint felét adja – noha a közösség újonnan választott parlamentjébe egyetlen képviselot sem tudott küldeni. (A berlini fal leomlása óta mintegy 30 ezer zsidó vándorolt Németországba a Szovjetunió utódállamaiból.)
Mielott a távlati tervek felé fordíthatná tekintetét, az új igazgatónak le kell csitítania a személyes torzsalkodásokat, botrányokat és vissza kell állítania a berlini zsidók képviseletének hitelét, amelyet a német sajtó cikkei erosen megtépáztak. Az elozo igazgatótanács határozottan visszautasította a sajtó vádjait, amely közösségi pénzekkel való visszaéléssel és kétes ingatlanügyekkel gyanúsította meg a parlament egyes tagjait és azok egynémely hozzátartozóit. Az érintettek mindenesetre az új választásokon már nem indultak.
Az 1945 után Németországban maradt vagy ott letelepedett zsidók egy része ingatlanügyeken gazdagodott meg. (A 60-as évek újbaloldali mozgalmaiban alkalmanként felbukkanó antiszemita érvelés erre a jelenségre is hivatkozott.) E jómódú vállalkozók közül többen magas polcra jutottak a hitközségben. Így történt e most lemondott berlini igazgató, Jerzy Kanal avagy a németországi zsidóság elso embere, Ignatz Bubis esetében. Utóbbi a jeles publicista Peter Sichrovskyval kívánta életrajzát megíratni, de a Sichrovsky által festett kép – nem utolsó sorban az ingatlanügyek miatt – olyan pöttyösre sikeredett, hogy Bubis nem engedélyezte a könyv kiadását.
A sajtóban elhangzott állítások aláásták a korábbi igazgatótanács hitelét, ennek következtében alaposan megnehezült a közösség ügyeinek intézése. Az új tanács feladata lesz a holtpontról elmozdulni. Nechama megválasztását üdvözölte Micha Gutmann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának korábbi elnöke is: “O olyan ember, aki képes lesz a közösség ügyeit végre ismét normális mederbe terelni.”
Kérdés, hogy a pénzügyekben igen járatos korábbi vezetés lemondásával a történész Nechama mit kezd majd a hirtelen nyakába szakadó anyagi gondokkal. A szintén pénzhiánnyal küszködo Berlin város tanácsa ugyanis számos zsidó közösségi program támogatását megszüntette. Így például szeptembertol nem ad többé pénzt a közösség népszeru felnottoktatási programjaira, amelyeket a nem zsidó közönség köreibol is sokan látogattak.
Miután ezekkel a feladatokkal végzett, az új igazgató nekiláthat, a közössége és a város viszonyát érinto kérdések megoldásának. Ezek közt az elso a jövo évben Berlin városa által megnyitandó zsidó múzeum ügye. A múzeum igazgatóját már kinevezték az izraeli Amnon Barzel személyében, a városi tanács azonban bánja döntését, mert Barzel a kortárs zsidóság életére kívánja helyezni a hangsúlyt, a városatyák viszont a helyi közösség múltját kívánják viszontlátni a múzeumban.
