250 márka életjáradék - küldik a kérdőíveket
Megkezdte a kérdőívek kiküldését a Jewish Claims Conference budapesti összekötő irodája azoknak a magyarországi holocaust-túlélőknek, akik az iroda előzetes tudomása szerint megfelelnek az életjáradék fizetésére szabott feltételeknek.
A német kárpótlási törvény, amelyet még az ötvenes években fogadtak el, hat hónap lágerfogságot (a törvény által "minősített" lágerekben) vagy 18 hónap gettóban eltöltött időszakot/illetve bujkálást szab az életjáradék-fizetés feltételéül. E feltételeknek az Európa többi országában élt zsidók eleget tettek/tesznek, mert ott az üldözések már 1939-40 táján megkezdődtek. A magyarországi túlélők közül viszont a budapesti zsidók többsége kimarad a járadék-fizetésből, mert ők 18 hónap üldöztetést nem szenvedtek el, és döntő többségüket nem is deportálták. Beszámíthatják viszont (még nem tudni, hogy a koncentrációs táborral vagy a gettóval "egyenértékűnek") a fronton eltöltött munkaszolgálatot és az 1944-ben a nyugati határ környékén fölállított lágerekbe történt deportálást és kényszermunkát. (A táborok - még nem okvetlenül teljes - listáját, amelyet eddig a Jewish Claims Conference (JCC) nem hozott nyilvánosságra alább találhatják olvasóink). A JCC a hírek szerint azért egyezett bele a magyarországi zsidók többségét az életjáradékból kirekesztő megoldásba, hogy a többi életben maradó végre megkaphassák a járadékot. Miután ez az ügy már minden közép-kelet-európai országban sínen van, majd visszatérnek a kimaradtakra.
A várhatóan négyezer kérdőív szétküldését hírek szerint ez év végéig fejezik be. A kérdőív továbbításához a kérelmező aláírását is hitelesíttetni kell (ami az összekötő irodában, a hitközségen - vidéki városok hitközségein is - valamint közjegyzőnél végezhető el). A magyarországi kárpótlás abban tér el a nyugatitól, hogy ott 500 német márka a járadék összege, és a jogosult egy - 5-10 ezer márka körüli - országonként változó induló összeget is kapott. A Közép-Kelet-Európára vonatkozó 250 márkás összeget a JCC a német kormánnyal folytatott tárgyalások során érte el. A német kormány ezt az összeget a márka nagyobb kelet-európai vásárlóerejére hivatkozva állapította meg. Az induló összeg kifizetéséről feltehetőleg tovább kellett volna tárgyalni, ezért a JCC, átlátva, hogy az idő nem a túlélőknek dolgozik, erről - a gyorsabb kifizetés érdekében - egyelőre lemondott, remélve, hogy később még visszatérhetnek az ügyre.
Az üldöztetés tényét különböző dokumentumokkal is igazolni kell, amelyek mibenlétét a kérdőív részletezi. Amennyiben dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a JCC frankfurti irodája a kérelmező nevét először a Vöröskereszt nyilvántartásaiban (ITS), majd - eredménytelenség esetén - a jeruzsálemi Jad Vasém intézet archívumában keresteti. (Így például egyéb dokumentum híján az áldozatok karjára tetovált szám sem elegendő a járadék automatikus megítéléséhez, de ebben az esetben a Vöröskereszt nyilvántartásából az illető könnyen visszakereshető.) Bizonyítéknak fogadják el viszont, ha a kérelmező nyugaton élő testvére, aki hasonló üldöztetést szenvedett el, már kapja a kárpótlást, és a rokoni kapcsolatot igazolni tudják.
A posztkommunista államok közül - eddigi tudomásunk szerint - Magyarország lesz az első, ahol a jóvátételi járadékot megkapják az arra jogosultak.
Az (ezer márkáért) segítő kéz
Az őszi ünnepek idején, mikor a JCC budapesti öszekötő irodája nyolc napig zárva volt, a zárt ajtón a kárpótlás iránt érdeklődők a következő feliratot olvashatták:
A nyíl irányába elindulók ezután a szomszéd udvarban az Europa-Ost International nevű cég irodájában kötöttek ki, ahol megtudhatták, hogy az (amúgy magyarországi bejegyzéssel nem rendelkező) cég "nagy tapasztalattal és széles kapcsolatokkal rendelkező iroda", amely "nemcsak segít a kérdőívek kitöltésében, az eredeti iratok lefordításdában és hitelesítésében, hanem... a kérelem elbírálásáig nyomon követi az ügyeket." (Mint később kiderült, a JCC összekötő iroda által kitett tájékoztatót ismeretlenek eltávolították és az Europa-Ost fenti papírját tették a helyébe.)
Aki ezután úgy döntött, hogy igénybe veszi a cég szolgáltatásait a havi 250 márkás kárpótlás megszerzése érdekében, az magyar és német nyelvű meghatalmazást írt alá, melyben szerepelt egyebek közt az is, hogy "a meghatalmazás visszavonhatatlan". A meghatalmazás pedig "Dr. Bíró Péter egyéni ügyvéd és/vagy az Europa Ost International társaság és/vagy Spazierer Meir igazgató úr" nevére szólt, ami igen sajátos jogi konstrukció, sikeresen megkerüli a magyarországi bejegyzés hiányát, lehetővé téve ily módon, hogy a négyhavi díjat kitevő ezer márkás tiszteletdíjat egyenesen Meir Spazierer számlájára utalják át. (A "viszavonhatatlan meghatalamzás" jogi nonszensz - mutatnak rá hozzáértők: a polgári szerződések világban minden megbízás visszavonható, minden szerződés felbontható. Az inkriminált klauzúla azonban alkalmas arra, hogy az ügyintézésben járatlan, idős embereket megtévessze, esetleg megfélemlítse. Hitközségi tájékoztatás szerint több esetben valóban ez utóbbi történt: az eljárást panaszlók több ízben fordultak a hitközség illetékeseihez segítségért, de nevük elhallgatását kérték.)
Hitközségi források szerint a JCC frankfurti központja utasította a budapesti összekötő irodát: a regisztrációhoz szükséges kérdőíveket adja át Spazierer úr cégének, és hitelesítse a cég ügyfeleinek aláírását. (Az összekötő iroda vezetője, Ungár Péter nem kívánt kérdéseinkre válaszolni, hanem javasolta, hogy forduljunk a JCC frankfurti központjához.) Az offenzív cég magyarországi megbízottja, a Bíró Consulting Kft. hirdetést is tett közzé a Népszabadság október 11-i számában, ajánlva közreműködését - bármiféle sikerdíjra való utalás nélkül. Megkezdték, (a JCC irodájával konkurálva) levelek kiküldését is az érintett túlélőknek, a hirdetéshez hasonló tartalommal, magukat ajánlva. Miután az ehhez szükséges listát az adatvédelmi törvény védi, ez szabályos úton aligha juthatott a birtokukba. (A lista - az ügyet ismerők szerint - nem friss, mert több éve elhunyt személyeknek is küldtek levelet. A Mazsök szigorúan őrzött, naprakész listája tehát nem került illetéktelenek kezébe.)
Spazierer úr magyarországi képviselője, Bíró András (Bíró Péter ügyvéd testvére), a Bíró Consulting Kft. vezetője sajnálkozását fejezte ki, amiért a különböző magyarországi zsidó szervezetek ellenséges magatartást tanúsítanak az Europa-Ost International irányában. Külön értetlenségét fejezte ki, amiért az Új Élet október 15-i száma az ügyintézésre jogosult irodák listáján nem említette nevüket, kilátásba helyezve, hogy ezt nem is kívánja annyiban hagyni. Arra a kérdésünkre, hogy az ezer márkás sikerdíj fejében milyen többletszolgáltatást ajánlanak az ügyeket ingyen intéző budapesti JCC iroda ellenében, Bíró András elmondta: nem tudja, miként intézi az ügyeket a JCC budapesti irodája, ők a maguk részéről a levelükben részletezett szolgáltatásokat nyújtják. Egyúttal közölte, hogy a cégének adott megbízást bármikor vissza lehet vonni, noha, mint megerősítette: a meghatalmazásban valóban szerepel a "visszavonhatatlan" szó.
A JCC budapeti irodája minden szolgáltatást (így a hitelesítést és a fordítást is) ingyen végez. A Spazierer-féle cég dokumentumaira is itt ütik rá a pecsétet. Ami az Europa-Ost International a maga ajánlásában említett, elutasító döntés esetében beadandó "fellebbezést" illeti: nem világos, kihez nyújtanák ezt be, mivel az ügy elbírálása teljes egészében a JCC frankfurti irodájának hatáskörébe tartozik. A JCC döntését pedig semmilyen más hatóság nem bírálhatja felül.
A cég gazdája, Meir Spazierer izraeli állampolgár híreink szerint valóban nagy tapasztalattal rendelkezik a kárpótlási ügyek terén: erre szakosodott irodája hasonló szolgáltatást nyújtott már Izraelben és a világ számos más országában, és ezzel - mint hírlik - számottevő vagyonra tett szert. A kelet-európai kárpótlás ügyében nemrég Bukarestben nyitott irodát, hogy az ottani túlélőknek is segítséget nyújtson a 250 márkás járadék megszerzésében.
Támadt valami gondolata a cikk olvasása
közben?
Ossza meg mindenkivel, írjon a Szombat
levelezési listára!
Amennyiben még nem csatlakozott, tegye meg!
